Legionelláról általában

A vízzel terjedő betegségek dinamikája a fejlett országokban az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment át. Míg a klasszikus vízjárványok – mint a kolera, a dizentéria vagy a hastífusz – a szennyvízkezelés elterjedésével és a higiéniás viszonyok javulásával gyakorlatilag eltűntek,  új kórokozók jelentek meg amelyek ellenállnak a modern vízkezelő technikáknak.

A Legionellosis egyike korunk újonnan terjedőben lévő betegségeinek. A gyakran súlyos tüdőgyulladással járó legionárius megbetegedés kóroki ágenseként is ismert Legionella baktériumok általánosan előforduló szervezetek, alacsony csíraszámban bármilyen természetese vízi környezetben előfordulhatnak. A természetes előfordulási helyeken kívül azonban épített hálózati vízrendszerekben is megtelepszenek, ahol a fennmaradásukhoz  és szaporodásukhoz szükséges feltételek – optimális hőmérséklet, pangó vízterek, biofilm képződés - biztosítottak, kockázatos mértékben elszaporodhatnak.

Legionárius betegség (legionellosis) egy fertőző betegség, tipikus civilizációs kór, mely a Legionella baktériumtörzshöz tartozó kórokozók által terjed. Az esetek jelentős részében a megbetegedést a Legionella pneumophila baktérium okozza. Ez egy mindenütt jelen lévő vízi organizmus, mely 25 °C és 45 °C közötti hőmérsékleten tud növekedni. Ez egy nagyon széles körben előforduló baktérium, veszélyt azonban csak abban az esetben tud jelenteni, ha a legionellát tartalmazó vizet apró cseppek formájában belélegezzük. Ha a baktériumok a tüdőbe jutnak, akkor az influenzaszerű tüneteket követően az ember ellenállóképességétől függően súlyos tüdőgyulladást, emésztőrendszeri és idegrendszeri megbetegedést, legvégső esetben akár halált is okozhat.

A betegség terjesztésében a legionellával szennyezett vízből képződő aeroszol belélegzése játssza a fő szerepet, így bárhol fennáll a megbetegedés kockázata, ahol 1-3μm átmérőjű vízcseppek fordulhatnak elő. Ugyan a köztudatban terjesztő közegként elsősorban a légkondicionáló berendezések, szakmai körökben pedig a hűtőtornyok élnek, egyre több vizsgálat igazolja, hogy alábecsült a hálózati víz, ezen belül is elsősorban a használati melegvíz, továbbá a medencés fürdők szerepe.

A Legionella előfordulás elsősorban nem higiénés, hanem műszaki probléma. A hálózati vizeknél és a medencés fürdőknél a helyes tervezés, kialakítás és üzemeltetés valóban elsődleges a Legionella kolonizáció megelőzése vagy mérséklése, és a fertőzések megakadályozása szempontjából. A helyes üzemeltetési feltételek (a hazai rendszerekre specifikusan) csak úgy határozhatók meg, ha ismerjük az egyes paraméterek hatását a Legionella csíraszámra. Fentiek miatt szükséges volt pontosabb képet kapni a legionellák hazai, környezeti előfordulásáról, ezzel megalapozva egy hazai szabályozást.

Hazai szabályozás

A Legionella által okozott megbetegedések elleni küzdelem első eszköze a megelőzés: a fertőzés szempontjából kockázatot jelentő közegek azonosítása, a fennálló kockázat értékelése, majd ezt követően a kockázat csökkentese a legionellák szaporodását és terjedését elősegítő tényezők kivédésével.

A legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet 2016. február 4-én lépett hatályba. A rendelet hatálya kiterjed a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közeget, létesítményt üzemeltetőkre, tulajdonosokra.

A rendelet meghatározza a legionellafertőzési kockázatot, illetve a fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményeket. Ez alapján:

• „legionella fertőzési kockázatot olyan közforgalmú létesítmények jelentenek, amelyekben legionella expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek találhatók”
• fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítmények az előbbiekből - tehát a legionella kockázatot jelentő közforgalmú létesítményekből - „az egészségügyi, és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azok a közfürdők, ahol aerosol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt.”

 A rendelet 11. § alapján a legionellafertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését:

• a rendelet hatálybalépésekor működő, legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül,
• a rendelet hatálybalépését követően létesített legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni.

Tehát minden olyan létesítményben, ami a rendelet hatálya alá tartozik a legionellával kapcsolatos kockázatértékelést el kellett készíteni vagy amennyiben még nem végezték el, el kell készíttetni.

Az EcoFact Kft.  - a vonatkozó rendelet előírásaival összhangban - segítséget nyújt annak megállapításban, hogy a kérdéses létesítményben van-e olyan kockázati közeg, amely legionella fertőzést okozhat.

Legonella fertőzés kockázatának esetén vállaljuk a megbízó létesítményre vonatkozó kockázatbecslés elkészítését, mely során a megbízó közreműködésével:

• elvégezzük a kockázati besorolást,

• megfelelő műszaki, szervezési intézkedést hozunk a kockázatok csökkentésére,

• kockázati besorolás alapján monitoringot rendelünk el (fokozott kockázatot jelentő létesítményekben kockázati besorolástól függetlenül),

• monitoring eredményeinek figyelembe vételével bevezetjük – a kockázatértékelési szinteknek megfelelő – kockázatcsökkentő intézkedéseket.

Legionella fertőzés kockázatának egyéb műszaki megoldásokkal történő csökkentésében a B&K Kft.  weboldalán és webáruházában tovább tájékozódhat.

Felhasznált irodalom:

Dr. Barna Zsófia: Legionella kolonizáció terjedése és diverzitása épített vízrendszerekben

OKK: Legionella kockázatértékelés módszertani levél