1. Munkavédelmi oktatás

Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi oktatás kell tarta(t)nia, és azt dokumentálnia.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 55. § A munkáltatókat oktatásban kell részesíteni

a) munkába álláskor,

b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor,

c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

d) új technológia bevezetésekor.

10/2016. (IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről:

24. § A munkavállalót munkába álláskor, a munkaeszköz átalakításakor, új munkaeszköz használatba vételekor vagy üzembe helyezésekor munkavédelmi oktatás keretében tájékoztatni kell .

2. Kockázatértékelés

A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésének kulcsa.

A kockázatértékelés egy folyamat, ahol meg kell vizsgálni az adott munkakörülményeket és meg kell határozni a konkrét teendőket. A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

„Mvt. 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

3. Legionella kockázatértékelés

A legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet 2016. február 4-én lépett hatályba. A rendelet hatálya kiterjed a legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közeget, létesítményt üzemeltetőkre, tulajdonosokra.

A rendelet meghatározza a legionellafertőzési kockázatot, illetve a fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményeket. Ez alapján:

• „legionella fertőzési kockázatot olyan közforgalmú létesítmények jelentenek, amelyekben legionella expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek találhatók”
• fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítmények az előbbiekből - tehát a legionella kockázatot jelentő közforgalmú létesítményekből - „az egészségügyi, és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azok a közfürdők, ahol aerosol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt.”

 A rendelet 11. § alapján a legionellafertőzési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését:

• a rendelet hatálybalépésekor működő, legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionellafertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül,
• a rendelet hatálybalépését követően létesített legionellafertőzési kockázatot, illetve fokozott legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell elvégezni.

Tehát minden olyan létesítményben, ami a rendelet hatálya alá tartozik a legionellával kapcsolatos kockázatértékelést el kellett készíteni vagy amennyiben még nem végezték el, el kell készíttetni.

4. Munkavédelmi szabályzat - Átfogó megelőzési stratégia

„Mvt. 2. § (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a munkáltató határozza meg. Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát (ennek egy formája pl. a munkavédelmi szabályzat).

„Mvt. 54. § (1) g) A munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

5. Gépek üzembehelyezése

Ha Ön vállalkozása számára új gépet vásárol, akkor a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkavédelmi szempontból is üzembe kell helyezni. Ennek a folyamatnak a része a munkavédelmi szempontú előzetes gépvizsgálat (munkavédelmi szakember végezheti). Ezt követően a munkáltatónak a gép üzembe helyezését írásban el kell rendelni.

„Mvt. 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes … munkaeszköz … üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés).

(2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz.

(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy … a munkaeszköz, …. megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

(4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (érintésvédelem), a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.

(5) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele, továbbá az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány.

A munkavédelmi üzembe helyezéshez CE normás gépnél elegendő a gyártói megfelelőségi nyilatkozat, nem CE normás géphez szükséges a megfelelőségi tanúsítvány, melyet független, akkreditált minősítő intézet adott ki.

6. Védőeszközök juttatása

Ha egyéni védőeszközöket használnak, Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie, a hivatkozó jogszabály szerint:

Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Amennyiben a munkáltató a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök juttatását elmulasztja, az veszélyeztetésnek minősül. Veszélyeztetés esetén a bírság min. 50.000. Ft személyenként.

7. Munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatása

A munkáltató legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni, minimálisan az alábbi időtartamban

Az Mvt. rendelkezése szerint a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés egyes munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében kötelező meghatározott időtartamra munkabiztonsági szakembert foglalkoztatni.

A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, akkor külön szakember kijelölése helyett kijelölt munkavállalójával, vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik!

8. Érintésvédelmi mérés elvégzése

A érintésvédelmi mérés elvégzését a 10/2016. (IV.5.) NGM rendelet szerint:

19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

1. áram-védőkapcsolón három havonta szerelői ellenőrzéssel;
2. kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;
3. a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évente;
4. azon villamos berendezésrészen, amelyre a fentiek szerint nincs külön gyakoriság előírva 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

9. Munkavédelmi bírságok

A fent említett feladatokat érdemes munkavédelmi szakemberrel elvégeztetni, ugyanis a felügyelet szankcióként pénzbírságot alkalmaz a leggyakrabban.

Mvt. 82. § alapján:

1. A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50 000 Ft-tól 10 000 000. Ft.) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

      (2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

1. A munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása
2. A időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása
3. A balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzésének elmulasztása
4. A kockázatértékelés elmulasztása I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetén (pl. a faipar ilyen!)
5. A szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya
6. A veszélyes munkaeszközzel végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának a hiánya is.