Érik a szőlő, hajlik az EKÁER
Néhány nappal ezelőtt ismét változott az EKÁER-rendelet. Ahhoz, hogy a változás pontos tartalmát megértsük, a Vámtarifára és némi mezőgazdasági és vegyipari ismeretre van szükségünk.
Az íróasztal mögött ülve nekünk nem tűnt fel, de a szemfüles jogalkotó észrevette, hogy sem a vetésre szánt szárított borsót ill. vesebabot, sem a dughagymát nem esszük meg, ezért ezeket egy bravúros jogtechnikai pontosítással a kockázatos élelmiszerek köréből átsorolta az egyéb kockázatos termékek körébe.
Van azért szélesebb kör érdeklődésére számot tartó változás is: valószínűleg a szüret indokolta, hogy a módosításnak köszönhetően már nem minősül kockázatos élelmiszernek a szőlő. Mostantól tehát a szőlőszállítmányokra csak akkor kell EKÁER-számot kérni, ha 3,5 tonna feletti útdíjköteles tehergépkocsival szállítják, és a szállítmány tömege a 2,5 tonnát ill. értéke az 5 millió Ft-ot meghaladja.
A szőlő sorsát szívén viselő jogalkotó gondosan ügyelt arra, hogy ne csak az output, hanem az input oldalon is lazuljon a szigor szőlő-ügyben: a gyökeres és nem gyökeres szőlődugvány és oltvány sem minősül kockázatosnak a jövőben.