1. A cafetéria-rendszeren keresztül augusztus 1-től a munkáltatók egyszerűbben támogathatják dolgozóik lakásvásárlását, lakáshitel törlesztését, mivel annak szabályozása egységesen a személyi jövedelmadó törvénybe került. 

A munkáltató a lakás értékének 30 százalékát, maximum 5 millió forintot adhat ilyen támogatásként adómentesen. Mivel ez egy jelentős összeg, és a törvényalkotó szeretné, ha ezt célirányosan használnák fel érthető, hogy szigorú szabályokat fogalmaztak meg.

Így többek között vizsgálni kell a lakás méretét; a lakásban lakók számát; hogy az adott cég dolgozója a lakásban tulajdonos vagy például haszonélvező; a lakásban laknak-e az igénylők.

Ha összeállnak a támogatás feltételei, akkor a munkáltató folyósíthatja a hitelintézeteken keresztül a támogatási összeget. Ez történhet egyösszegben vagy hozzájárulással a hiteltörlesztéshez.

2. A személyi jövedelemadó törvényben módosul a kiküldetés fogalma, a munkába járás és a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás kivételével annak minősül a hivatali, üzleti utazás.

3. Új fogalomként bevezetik a sportrendezvény fogalmát, amelynek alapján kizárólag sportszervezet vagy sportszövetség rendezhet adómentesen sportrendezvényt. Korábban a gazdasági élet más szereplői is élhettek ezzel a lehetőséggel, augusztus 1-jétől azonban már nem lesz erre módjuk.

4. Augusztus 1-jétől újraélesztik a Karrier Híd Program intézményét, ennek keretében szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni olyan személyek alkalmazása esetén, akik alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a közszférában dolgoztak.

5. Változások lesznek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerben (ekáer) is.

Augusztus 1-jétől már nem csupán az útdíjköteles járművel végzett áruszállításokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség, hanem azokra a szállításokra is, melyeknél a jármű önmagában nem lenne útdíjköteles, de tényleges össztömege az áruval együtt meghaladja a 3,5 tonnát.

További változás, hogy a fuvarozó az adóhatóság által felhelyezett hatósági zárat sértetlen állapotban köteles mindaddig megőrizni, amíg az adóhatóság el nem távolítja. Ennek megsértése esetén akár 1 millió forintos mulasztási bírságot is ki lehet szabni a fuvarozóra, melynek megfizetéséig az adóhatóság külön határozat nélkül visszatarthatja a fuvareszközt.

Mulasztási bírságot lehet kiszabni akkor is, ha a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozottét. A bírság mértéke a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedhet.